Elnökválasztás Romániában: 14 jelölt van, közöttük 2 magyar, 1 szász

Lezárult a novemberi romániai államfőválasztás jelöltállítási időszaka: a kedd éjféli határidőig 14 jelölt adta le a törvény által megkövetelt, legalább 200 ezer támogató aláírást – közölte szerdán a központi választási iroda. Elsőként Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kérte felvételét a szavazólapra: a közvélemény-kutatások szerint neki van a legnagyobb esélye, hogy Románia következő elnöke legyen. Traian Basescu jelenlegi államfő második mandátuma december 21-én jár le. A jobboldali jelöltek közül a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) színeiben induló Klaus Johannis liberális (PNL) pártelnöknek van a legnagyobb esélye – Ponta mellett -bekerülni a második fordulóba: a jelöltek közül számára gyűjtötték a legtöbb (2,2 millió) támogató aláírást. A felmérések szerint Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök támogatottsága is közelíti a tíz százalékot: ő azoknak a liberálisoknak a jelöltje, akik nem követték az ellenzékbe vonuló és a jobbközéppel szövetkező PNL-t, hanem kitartottak a baloldali kormány mellett. Az elnökjelöltek között két nő van: Elena Udrea, a Traian Basescu támogatását élvező Népi Mozgalom Párt (PMP) vezetője, és a függetlenként induló Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter. Mindketten az elkötelezett jobboldali választók voksaira számítanak. Első ízben fordul elő, hogy két magyar jelölt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje. Az utolsó napon felbukkant meglepetésjelölt Teodor Melescanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) éléről mondott le, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A korábbi liberális politikust a román média a jobboldal “tartalékjelöltjének” tekinti, arra az esetre, ha az igazságszolgáltatás megakadályozná az összeférhetetlenséggel vádolt Johannis részvételét az elnökválasztáson. Újra szerencsét próbál az elnökválasztáson több – immár hanyatló népszerűségű – populista politikus, így Gheorghe Funar (független), Corneliu Vadim Tudor (Nagy Románia Párt) és Dan Diaconescu (Dan Diaconescu Néppárt). A listát Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva, William Branza, az Román Ökológus Párt, és Mirel Amaritei, a Prodemo Párt jelöltje egészíti ki. A központi választási irodának 48 órán belül kell határoznia, hogy a leadott iratok megfelelnek-e a törvényes feltételeknek, a jelöltek ellen azt követően 24 órán belül lehet óvást emelni az alkotmánybíróságon. A szavazólapra felkerülő államfőjelöltek, illetve a választási jelek listája az óvások elbírálása után, szeptember 28-án válik véglegessé. A romániai elnökválasztás első fordulóját november másodikán rendezik. Ha egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének (több mint 9 millió polgárnak) a támogatását, az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a november 16-án tartandó második fordulóban. A megválasztott elnök december 22-én kezdi meg ötéves mandátumát. MTI