Mozgalmat indított a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld határainak a kijelölésére

Mozgalmat indított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföld határainak a kijelölésére, a tanács állandó bizottságának az erre vonatkozó pénteki határozatát saját honlapján tette közzé az SZNT. Az SZNT felkérte Székelyföld lakóit, hogy helyezzenek el latin és rovásírásos feliratokat, Székelyföldre utaló jelképeket a 730 kilométer hosszú határon, szervezzenek kirándulásokat, történelmi túrákat a határ kiemelkedő fontosságú vagy nevezetesebb szakaszaira, és az eseményt is megörökítő jeleket helyezzenek el a határvonalon. Az SZNT leszögezte, hogy Székelyföld ideiglenes határainak a 2006-os Ditrói Székely Nemzetgyűlés által kijelölt határokat tekinti. Ezek egy 13 500 négyzetkilométer nagyságú területet vesznek körül, melyen 153 közigazgatási egység létezik. A terület 777 ezer lakosának 72,3 százaléka székely-magyar. Az SZNT a határozatban felkérte Székelyföld lakóit, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden olyan kísérlet ellen, amely az ideiglenes határt – melynek határtelepüléseit is felsorolta – a kommunista diktatúra által létrehozott és a székelység beolvasztását célzó megyehatárokkal helyettesítené. Ajánlotta, hogy készüljön dokumentumfilm Székelyföld határairól, és leszögezte: szorgalmaz és támogat minden olyan kulturális és sporteseményt, amely a határok megjelölését előmozdítja. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, a Székelyföld végleges határairól csakis népszavazás dönthet. Hozzátette, az ideiglenes határokon levő települések között olyanok is vannak, amelyek a történelmi Székelyföld részei, de ma Brassó vagy a moldvai Bákó megyéhez tartoznak, de olyanok is vannak, amelyek nem tartoztak a történelmi Székelyföldhöz, de magyar többségük miatt ezek jövőjét is a Székelyföldön belül képzelik el. MTI