Ha ez sem menti meg Argentínát, akkor semmi

Kína és a BRICS-csoport lehet a kulcsa az Argentínát fenyegető adósságválság megoldásának a Buenos Aires Herald argentin napilap szerint. A lap idézi Dilma Rousseff brazil elnököt, aki nem zárta ki, hogy a BRICS csoport – az öt legnagyobb fejlődő ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika közössége – segítséget nyújtson az államcsőd közelében lévő Argentínának, ha az ilyen irányú kéréssel fordul a csoport felé. A lap emlékeztetett arra, hogy Július 18-án a Buenos Aires-be látogató Csi Csinping kínai miniszterelnök, és Argentína elnöke Cristina Fernandez de Kirchner mintegy 6,3 milliárd dollár értékű infrastrukturális fejlesztésekhez nyújtandó kínai kölcsönről egyezett meg. Az összeg nagyobbik részét, 4,2 milliárd dollárt hidroelektromos gátak építéséhez, 2,1 milliárd dollárt pedig tehervasút-pálya fejlesztéséhez folyósítja Kína. A két ország egyúttal egy 11 milliárd dollár értékű valutacsere megállapodást is kötött, ami Argentína központi bankjának tartalékát 41 milliárd dollárra növeli. A megállapodás – amihez hasonlót Magyarországgal is kötött Kína – növeli a kínai valuta, a jüan nemzetközi használatát és teljesen átválthatóvá tételét, egyben csökkenti a dollártól való függést. A BRICS öt tagállama július 16-án 100-100 milliárd dolláros alaptőkével valutaalapot és fejlesztési bankot hozott létre, ahogy a bejelentéskor fogalmaztak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alternatívájaként. A fejlesztési bank (New Development Bank, NDB) beruházási projekteket finanszíroz majd, a valutaalap (Contingent Reserve Arrangement, CRA) pedig tartalékként szolgál a BRICS országokat sújtó pénzügyi turbulenciák idejére – mondta Dilma Rousseff brazil elnök, a csúcstalálkozó házigazdája. “Az intézményeket nem mások ellen, hanem saját javunkra hoztuk létre” – hangsúlyozta. Dilma Rousseff szerint ezzel alternatívát kívánnak nyújtani a fejlődő országoknak infrastrukturális projektek finanszírozásához, hogy ezzel is kompenzálják a vezető pénzintézetek nem elegendő hiteleit. A két pénzintézet tulajdonképpen a washingtoni székhelyű Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és jelentőségét. A BRICS a világ lakosságának a felét, a Föld szárazföldi területének 26 százalékát képviseli. Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselője követi. A tagországok 10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket. A CRA valutaalap is 100 milliárd dollárral jön létre, a legnagyobb összeget, 41 milliárd dollárt Kína teszi be a közösbe. Brazília, Oroszország, India 18-18 milliárd dollárral, Dél-Afrika pedig 5 milliárd dollárral járul hozzá az alaptőkéhez. A két pénzintézet tulajdonképpen a washingtoni székhelyű Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és jelentőségét. Elemzők szerint a két pénzintézet megalapítása a BRICS országok egyértelmű elhatárolódását jelenti a “kiszolgált” és “az Egyesült Államok befolyása alatt álló” washingtoni intézményektől. “Nem konkurenciaként, hanem kiegészítőként kívánunk szolgálni” – hangsúlyozták azonban brazil diplomaták. A házigazda, Dilma Rousseff “történelmi aktusnak” nevezte a két pénzintézet létrehozását, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig “hatékony eszköznek” nevezte a tartalékalapot. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy a BRICS országok sem hegemóniára, sem dominanciára nem törekszenek, hanem alternatívát kívánnak nyújtani a fejlődő országoknak infrastrukturális projektek finanszírozásához, hogy ezzel is kompenzálják a vezető pénzintézetek nem elegendő hiteleit. Dél-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága 13 év után ismét technikai csőddel néz szembe, miután a határidő lejártáig nem vezettek eredményre az argentin gazdasági miniszter és az amerikai kötvénybefektetők tárgyalásai New Yorkban egy több száz millió dolláros kamattörlesztésről. Argentína szerette volna átütemezni adósságait, ebbe viszont két amerikai fedezeti alap nem egyezett bele. Az ügy bíróság elé került az Egyesült Államokban, és elrendelték, hogy Argentínának fizetnie kell azoknak a befektetőknek, akik nem voltak hajlandók belemenni a 2005-ben és 2010-ben végrehajtott átütemezésbe az ország 100 milliárd dolláros adósságteher alatt roskadozó pénzügyi rendszerének 2001-es összeomlása után. (Az átstrukturálásba egyébként a hitelezők 93 százaléka beleegyezett.) Argentína azonban nem teljesítette egy 2033-as lejáratú diszkont államkötvény június 30-án esedékessé vált 539 millió dolláros kamattörlesztését, így viszont a többi adósságát sem törleszthette, bár elvileg képes és hajlandó is fizetni. Axel Kicillof argentin gazdasági miniszter ugyanakkor elhárította a csődre való utalásokat, és kijelentette: országa állampolgárai megőrizhetik nyugalmukat, a csütörtöki nap éppen olyan lesz, mint bármelyik másik, és a világ forog tovább. A Standard & Poor’s (SP) hitelminősítő már a határidő lejárta előtt szelektív nem törlesztő (SD) kategóriába sorolta vissza Argentína már eddig is mélyen spekulatív hosszú és rövid futamidejű szuverén devizaadósságát. MTI