Ultimátumszerű felszólítást kapott a Székely Nemzeti Tanács az Európai Bizottságtól: mit tesz Izsák Balázs?

Az Európai Bizottság (EB) felszólította Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét és Dabis Attilát, az SZNT külügyi titkárát, hogy legkésőbb három napon belül távolítsák el honlapjaikról az Európai Unió luxembourgi széhelyű bíróságán zajló perük iratait – közölte hétfőn az SZNT elnöke. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az EB felszólította a luxembourgi bíróságon ellene indított per felpereseit: gondoskodjanak róla, hogy a keresetlevelük és az EB ellenkérelme ne legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. Izsák Balázs ultimátumnak titulálta a felszólítást, és az EU alapjogi chartájára hivatkozva kijelentette: egyetlen dokumentumot sem távolítanak el a polgári kezdeményezés honlapjáról, és felszólítják az EB-t, hogy tartsa tiszteletben az alapjogi charta előírásait. Az SZNT elnöke idézte az alapjogi charta 11. cikkét, amely szerint “mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna”. Izsák Balázs az MTI-nek nyilatkozva nyilvánvalónak tartotta, hogy az EB-nek semmilyen jogalapja nincsen arra, hogy megtiltsa számára az általa írt perirat ismertetését. Az SZNT elnöke úgy vélte, az EB a saját ellenkeresete nyilvánosságát sem kifogásolhatja. “Mi egy olyan féllel pereskedünk, amelyik a mi adónkból és a mi bizalmunkból fejti ki tevékenységét, ezért annak minden lépése a nyilvánosságra tartozik” – jelentette ki az SZNT elnöke. Azt is hozzátette: számára a bíróság küldte meg az EB ellenkérelmét, és nem jelezte, hogy a dokumentum bizalmas vagy titkos lenne. A Székely Nemzeti Tanács és partnerei a polgári kezdeményezés eszközével próbálták elérni, hogy az unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azonban nem kezdhették el az egymillió aláírás összegyűjtését, mert az EB úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. Ezt az EB-határozatot támadta meg a kezdeményező bizottság két tagja az Európai Unió luxembourgi bíróságán. A perbe az alperes EB oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, a felperes kezdeményezők oldalán pedig Magyarország. MTI