Szent László királyt ünneplik Szekszárdon

Kiállítással, misével, komolyzenei és gasztronómiai programokkal ünneplik Szent László királyt a hét végén Szekszárdon, a lovagkirály évszázados helyi tiszteletének jegyében. A csütörtöktől szombatig tartó Szent László-napokat Kustán Melinda textilművész és Borbély Károly festőművész Szent László emlékezete című kiállítása nyitja meg a Babits Mihály Kulturális Központban. A július 20-ig látható tárlat középpontjában a két művész közös alkotása áll, amelyben az ikonszerű Szent László-ábrázolást miseruhára emlékeztető palást öleli át. A kiállítás emellett a festőművész vázlatait és a textilművész szakrális palástsorozatát mutatja be. Pénteken a Szent János és Pál kápolna mellett szabadtéri ünnepi mise lesz, majd a Béla király téren emlékeznek a szekszárdiak a város “választott védőszentjére”. Szombaton ugyanitt rendezik a pörkölt és bor ünnepét, szombaton és vasárnap emellett három szekszárdi borászat nyitott pincékkel várja az érdeklődőket. A programból ezúttal hiányzik a látványos középkori nap, amelyen a király előtti hódolatot mutatták be korhű módon. Halmai-Nagy Róbert, a kulturális központ igazgatója szerint azért, mert újragondolják a rendezvényt, amely várhatóan a jövő évre kerül a helyére a szekszárdi programkínálatban. A Szent László-napokat 2001 óta rendezik meg a tolnai megyeszékhelyen; a 2008-ban megjelent Szent László városa: Szekszárd című könyv megemlíti, hogy László király (1077-1095) egy alkalommal apja, a szekszárdi apátságban eltemetett I. Béla (1060-1063) sírját meglátogatva járt Szekszárdon. A Szent László-kultusz első említése egy 1776-os egyházlátogatási jegyzőkönyv, amely beszámol arról, hogy az 1794-ben leégett templom egyik mellékoltára Lászlót ábrázolja; a helyette emelt, ma is álló Béla király téri templomban szintén található egy őt ábrázoló mellékoltár. Azt, hogy a város valaha is védőszentjévé választotta volna Szent Lászlót, egyetlen egyházi forrás sem említi, lakói mégis László népének vallják magukat évszázadok óta – írja a könyv bevezetője. Szabó Géza, a kötet szerzője a szekszárdi Szent László-kultusz kialakulásáról elmondta: a 18. században, a török kiűzése után újfajta identitást kellett adni a közösségeknek. A magyarság számára legfontosabb két kultusz, Mária és László király tisztelete közül Szekszárdon – I. Béla király révén – Szent Lászlót részesítették előnyben. MTI