A Jobbik a kárpátaljai magyar-ruszin autonómia támogatását reméli Oroszországtól

A kárpátaljai magyar-ruszin autonómia létrehozásának támogatását reméli Oroszországtól a Jobbik Moszkvában tárgyaló küldöttsége – közölte Vona Gábor pártelnök az Oroszország Ma hírügynökségnél szerdán tartott tájékoztatóján. A politikus szerint Kelet-Ukrajnában etnikai tisztogatás folyik, és attól tart, hogy ez várható Kárpátalján is. A Jobbik elnöke a párt parlamenti frakcióvezetőjével, Gyöngyösi Mártonnal, az országgyűlés külügyi bizottsági alelnökével és Kovács Béla európai parlamenti képviselővel, az EU-Oroszország parlamentközi energetikai munkacsoport társelnökével érkezett az orosz fővárosba, hogy az orosz politikai és kulturális élet szereplőivel elsősorban az ukrán válságról és a magyar-orosz viszony alakulásáról, a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytassanak megbeszéléseket. Kedden Alekszej Zsuravljovval, a Rogyina nevű hazafias párt elnökével, a kormányzó Egységes Oroszország párt parlamenti képviselőjével tárgyalt az orosz parlament alsóházában.

Vona Gábor elmondta, hogy a duma energetikai bizottságának elnöke is fogadja küldöttségüket, ezen kívül találkozik az orosz-magyar baráti tagozat vezetőjével. Gyöngyösi Márton a tájékoztatón az ukrán válságról fejtette ki pártja véleményét, szerinte ez a konfliktus véres polgárháborúba torkollott. A térségért 1989 óta zajló geopolitikai küzdelem most Ukrajnában folytatódik. A magyar parlament külügyi bizottsági alelnöke kifejtette: pártja szerint nem Oroszország, hanem a Nyugat az agresszor Ukrajnában, Moszkva csak az orosz kisebbség védelmére kelt. A Jobbik külpolitikusa példaértékűnek tartja a krími népszavazást, amely “a kárpátaljai magyarok és a ruszinok számára az autonómia reményét villantja fel”. Úgy vélte, hogy a magyar vezetésnek és diplomáciának ezt kell elősegítenie. Kovács Béla, a Jobbik kémgyanúba keveredett európai parlamenti képviselője a jelenleg legbefolyásosabb orosz állami hírügynökség sajtóközpontjában először részvétét nyilvánította az orosz állami televíziós és rádiótársaságnak a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében gránáttűzbe került, szavai szerint meggyilkolt két munkatársának halála miatt. A magyar politikus emlékeztetett arra, hogy nemzetközi megfigyelőként ott volt a március 16-án tartott krími népszavazáson, amelyet követően Oroszország elcsatolta a területet. Kovács Béla ezután tért rá a vele kapcsolatos vádakra, furcsállva azt, hogy 9 nappal az európai parlamenti választások előtt jelent meg a sajtóban, hogy ő orosz ügynök. A Magyar Nemzet május 15-én közölte értesüléseit, miszerint Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökéhez fordult, és azt indítványozva, hogy az EP függessze fel a képviselő mentelmi jogát. Sajtóértesülés szerint Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága ezt követően zárt meghallgatást tartott, és a dokumentumokat titkosították. Kovács Béla Moszkvában is elmondta: visszautasítja a vádakat. Hangoztatta, hogy javítani akarta az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait, s ebben jelentős eredményt ért el. Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament és az orosz duma közös energetikai munkacsoportjában, amelynek társelnöke, ugyancsak komoly sikerek születtek. Utalt arra is, hogy Magyarország részt vesz a Déli Áramlat gázvezeték építésében, akárcsak a paksi atomerőmű orosz részvétellel tervezett bővítésében. Szerinte az Európai Unió és Oroszország viszonya romlásának komoly következményei lehetnek, így ha a Déli Áramlat európai gázvezeték nem valósul meg, az Európa energiabiztonságát fenyegeti. Vona Gábor hangsúlyozta: a Jobbik azon kevés európai politikai erő közé tartozik, amelyek azt szorgalmazzák, hogy Oroszországgal maximálisan jó kapcsolatot kell kiépíteni. Üdvözölte az Eurázsiai Gazdasági Unió létrejöttét. Szerinte szükség van arra, hogy “ez a térség gazdaságilag és politikailag megpróbáljon ellensúlyt képezni az euroatlantizmusal szemben”. Bár nem tartja reálisnak, hogy Magyarország csatlakozzon az Eurázsiai Unióhoz, azt szorgalmazza, hogy Budapest a legszorosabb együttműködésre törekedjen vele. Azt mondta, hogy a Jobbik a legkövetkezetesebb és legmegbízhatóbb partner akar lenni ebben a törekvésben. A Jobbik vezető politikusai többször hangoztatták, hogy külföldi szövetségeseik között szerepel Oroszország, az ukrán-orosz konfliktus ügyében pedig többször is határozottan kiálltak az orosz fél és az Ukrajnától való elszakadást célzó népszavazások érvényessége mellett. Vona Gábor pártelnök tavaly májusban járt Moszkvában, ahol Alekszandr Dugin, a Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetem tanára, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója kérte fel egy előadásra Oroszország és Európa kapcsolatának kérdéskörében. MTI