Lebontották az utolsó nagy barikádot is Koszovóban

A szerb-koszovói viszony rendeződésének újabb jeleként a koszovói szerbek szerdára virradóra elbontották azt az úttorlaszt Kosovska Mitrovicában, amelyeket majdnem három évvel ezelőtt emeltek azért, hogy a helyi albánokat távol tartsák a város északi, szerbek lakta részétől. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, amit Belgrád továbbra sem ismer el. A barikádokkal 2011-ben a helyi szerbek is azt jelezték, nem engedik be az albán hatóságokat a város szerbek lakta részébe, az ugyanis szerintük Belgrád fennhatósága alá tartozott. Kosovska Mitrovicát az Ibar folyó vágja ketté, a város déli részét főleg albánok lakják. A folyó egyik hídján földből és betonból emelt úttorlaszt most markológépekkel, teherautókkal és földgyalukkal távolították el. Ez volt az utolsó olyan nagy barikád Koszovóban, amely akadályozta a forgalmat. Kosovska Mitrovica egy másik városrészében ugyan továbbra is létezik kisebb úttorlasz, de azon korábban átjárót vágtak, így érdemben nem gátolja a közlekedést. Koszovóban 1998-ban heves harcok törtek ki a szerb biztonsági erők és a lakosság túlnyomó többségét alkotó albánok gerillahadserege között. Az 1998/99-es szerb-koszovói háborúnak és Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói erőszakkampányának a NATO légicsapás-sorozata vetett véget. Az akkor ideiglenes ENSZ-igazgatás alá helyett Koszovó kilenc évvel később kikiáltotta függetlenségét, amit a világ több mint száz országa elismer, Szerbia, Kína, Oroszország és öt európai uniós ország – Spanyolország, Ciprus, Románia, Görögország és Szlovákia – azonban nem. A Koszovóban élő szerbek és albánok egymás elleni támadásai azóta is gyakoriak, habár a helyzet tavaly április óta jelentősen javult. Koszovó és Szerbia miniszterelnöke akkor Brüsszelben megállapodást kötött a szerb-koszovói viszony normalizálásáról, a kettős intézményrendszer felszámolásáról és a helyi szerb kisebbség bizonyos fokú integrálásáról. A viszonyok rendeződésének szimbolikus mozzanataként értékelhető az úttorlaszok elbontása is, habár az országban még mindig több ezer nemzetközi békefenntartó tartózkodik. MTI