Londoni elemzők: Közép- és Kelet-Európa visszanyerte versenyképességét

A pénzügyi válság előtti évek túlfűtöttsége a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok külső versenyképességének eróziójához vezetett, az utóbbi öt év gyenge bérnövekménye és a helyi valuták leértékelődése nyomán azonban a térség már visszaszerezte elveszített versenyképességét – állapítják meg csütörtöki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint a 2008-2009-es válság előtt a vizsgált öt országban – Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában – a gazdaságba kiáramló hitelözön és a laza költségvetési politika okozta a túlfűtöttséget. Ebben a környezetben a bérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél, ami a külső versenyképesség gyengülését okozta, és részben ez magyarázza, hogy e gazdaságok kilábalási üteme az elmúlt öt évben miért maradt el más felzárkózó térségekétől. Az elemzés felidézi, hogy a Balassa-Samuelson hatásmechanizmus alapján a felzárkózó gazdaságok effektív reálárfolyama – vagyis a fogyasztói szintű árinfláció régiós különbségeivel kiigazított nominálárfolyam – az idő haladtával rendszerint erősödik, tekintettel a külkereskedelemben részt venni képes szektorokra e gazdaságok esetében jellemző gyors termelékenység-bővülésre. A bérkiáramlás ebből eredő növekedése általában a gazdaság egészében szétterül, ami még tovább emeli az inflációt és az effektív reálárfolyamot. A gazdaságtani tapasztalatok arra vallanak, hogy a Balassa-Samuelson hatás a felzárkózó gazdaságokban évente általában 1 százalékos effektív reálárfolyam-erősödést eredményez, ami önmagában nem károsítja a versenyképességet. A vizsgált öt közép- és kelet-európai gazdaságban azonban 2006 és 2008 között 20 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékű effektív reálárfolyam-erősödés ment végbe, ami sokszorosan meghaladja a Balassa-Samuelson hatástól önmagában várható erősödést, és ez a térség versenyképességének jelentős romlását eredményezte – áll a Capital Economics elemzésében. Azóta azonban az effektív reálárfolyamok a régió legtöbb gazdaságában visszaestek, különösen a Lehman Brothers nagybank összeomlása után, ami a térségi valuták meredek leértékelődését okozta. Emellett “külön jó hír” az öt gazdaság rövid távú kilátásai szempontjából, hogy legnagyobb felvevőpiacuk, az euróövezet és különösen a német gazdaság erősödik – hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői. A ház kiemeli, hogy a német hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben 2,3 százalékkal bővült éves összevetésben a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,4 százalékos éves növekedés után. A Capital Economics londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint a német gazdaság a következő negyedévekben folyamatosan 2 százalékos vagy ezt meghaladó ütemű növekedéseket produkál. A cég számításai szerint – a korábbi tapasztalatokat is figyelembe véve – ez azt eredményezheti, hogy az öt közép- és kelet-európai gazdaság exportjának éves növekedési üteme akár 15 százalékra is gyorsulhat a jelenlegi 7 százalék körüli szintről. A ház szerint mindebből két fő következtetés vonható le. Az egyik az, hogy a régió valutáinak már nem kell tovább gyengülniük a versenyképesség helyreállításához, a másik pedig az, hogy a versenyképességi veszteségek ledolgozásával a térség növekedésének egyik fő akadálya hárult el. Ennek alapján – feltéve, hogy az euróövezetnek és különösen a német gazdaságnak sikerül valamilyen mértékű aktivitást produkálnia – a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedése a következő években várhatóan erősödik – jósolták a Capital Economics londoni elemzői. MTI